2013. máj. 10., péntek 12:23

Sajtóközlemény (2013. május 11.)

Magyar Felfedező Nagydíj a Kutatóexpedíciók Fesztiválján

A 2013. május 11-én, Felfedezők Napján A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány először adta át a Magyar Felfedező Nagydíjat. A díjat a szakmai zsűri a beérkezett pályázatok közül Börcsök Péternek, a Gortani Expedíció vezetőjének, nemzetközi hírű expedíciós feltárómunkája elismerseként ítélte oda, idén első alkalommal. Az oklevelet és a vele járó jutalmat Dr. Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára adta át. A díjátadót megelőzően Dr. Nagy Balázs a Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány kuratóriumának elnöke bemutatta a másik esélyes, szintén komoly tudományos eredményeket elért, Ősi Attila vezette Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíciót is. Az alapítvány a Magyar Felfedező Nagydíjat elnyert pályázóval 3 éves támogatási szerződést köt, melynek keretében segíti a kutatómunka folytatását, valamint annak megismertetését a nagyközönséggel.

20 év a földfelszín alatt – A Gortani Expedíció

Húsz éve, hogy magyar barlangkutatók rendszeresen felkeresik az olaszországi Canin-plató tömbjében elhelyezkedő Michele Gortani-barlangrendszert. Kutató­expedícióikkal folyamatosan tárják fel az addig ismeretlen járatokat, hogy a barlang több kilóméteres járatrendszerét újabbakkal növelhessék. A barlang ismert hossza a kezdeti 13 kilóméterről a kutatások eredményeként 43 km-re növekedett és ebben jelentős szerepet játszott a magyarok által feltárt 21 kilóméter. Míg hazánkban az új járatok feltárása elsősorban a törmelék eltávolításából áll, addig itt a kutatóknak a kürtők és vizszintes járatok labirintusában kellett megbírkózniuk a mászás jelentette nehézségekkel, a nedves, sáros, csúszós barlangi környezetben, sokszor folyamtosan, akár heteket is a földfelszín alatt töltve. Az újabb járatok felfedezésének és dokumentálásának egyik kulcsa, az a korábban magyarok által még nem alkalmazott mászótechnika volt, mellyel méterről-méterre haladva, hódították meg azt a 200 méteres kürtőt, mely újabb járatrendszer megismeréséhez vezetett. A barlangkutatók a mélybe magukkal vitt fúrókkal rögzítették a kürtők falába a köteleket és haladtak felfelé. A teljes kürtő kimászása összesen 3 év expedícióinak eredménye volt, miközben az új mászótechnika alkalmazását folyamatosan tökéletesítette a Börcsök Péter vezette kutatócsoport. Az expedíciókon eddig összesen 175 ember vett részt az elmúlt 20 év alatt. A megújuló önerős expedíciók és az elért eredmények bizonyítják, hogy magyar barlangkutatók is képesek nemzetközi összehasonlításban is elmismerésre méltó eredményt elérni. A kutatás még nem zárult le, kis szerencsével, akár Olaszország leghosszabb járatrendszere válhat a Gortani-barlangból, mely magyarok nevéhez fűzdik!

Magyar dinoszauruszok nyomában

Az őslénytan manapság igen sokat népszerűsített területe a mezozoikum (földtörténeti középkor) gerinceseinek kutatása. A világon állítólag a második legismertebb szó a "dinoszaurusz". A dinoszauruszok mellett sok más, a földtörténeti középkorban élt élőlény nevével találkozhatunk ismeretterjesztő filmekben, könyvesboltok polcain, vagy hollywoodi filmekben. A legtöbben a paleontológusokat (az egykori élet kutatóit) vadregényes tájakon, sivatagokban terepjáróval bóklászó kalandornak képzelik el. Kevesen gondolnák, hogy nem kell egzotikus országokba utazni ahhoz, hogy az ember nagyszerű, különleges ősmaradványokra bukkanjon. Hazánk igen gazdag ősmaradványokban. Azonban a mezozoikumból főként tengeri üledékek, így tengeri élőlények fosszíliái ismertek Magyarországról, a mezozoos szárazföldi élővilágnak nagyon kevés nyoma maradt.

A 2000-ben felfedezett és azóta rendszeresen kutatott késő-kréta korú iharkúti (Bakony) ősgerinces lelőhely az első a mai Magyarország területén, ahonnan szisztematikus ásatások révén egy gazdag, a földtörténeti középkorból származó gerinces faunát ismertünk meg. Mára számos csontváz és több ezer izolált csontlelet került elő, melyek több mint 30 különböző gerinces fajt reprezentálnak a halaktól a dinoszauruszokon át egészen a madarakig. A nemzetközi szinten is jelentős bakonyi gerinces lelőhely egyik különlegessége, hogy néhány millió évvel idősebb a többi, késő-kréta korú európai gerinces lelőhelynél, így olyan időintervallumot képvisel, mely a szárazföldi gerincesek szempontjából Európában eddig jószerivel ismeretlen volt. A kutatás vezetője Ősi Attila palontológus a Magyar Tudományos Akadémia lendületprgramjának tagja több eddig ismeretlen fajt írt le a lelőhelyről, melyek révén méltán vált világhírűvé a lelőhely!

Felfedezők Napja – ahol az Erő, a Kitartás és a Tudomány találkoznak

A szervező Földgömb magazin szerkesztőinek célja a Felfedezők Napja megszervezésével felhívni a figyelmet a kuta­tó­expedíciók fontosságára, valamint az expe­dí­ciók tudományos gyökereire, egyúttal kedvet és érdeklődést ébreszteni a jövő generációjában a ­tu­do­má­nyos kutatómunka iránt, megmutatni a feladat szépségét, izgalmát! A Felfedezők Napja – az előadásokon, bemutatókon túl – a földrajz ünnepe, egy igazi családi fesztivál, mely nem múlhat el játékok és sok-sok nyeremény nélkül!

A Felfedezők Napja különlegessége továbbá, hogy 15 órakor a rendezvényről startol a Közép-Ázsia Expedíció, amely 18 000 kilométeres útra indul.

További információ:
Heiling Zsolt, (30) 3-113-123, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Sekoulopoulu Márta, (30) 650-6801, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Játssz a 7PROBÁN!

Utazóplanetárium

A megismerés kalandja!

Rendezvényünk a Facebookon